Rendszertan

A nyúl fontosabb jellemzői

Morfológia

A koponya morfológiai viszonyai alapjában véve mindenben megegyeznek az üregi nyúléval. A testnagyságban bekövetkezett változások azonban részleteiben a koponyát sem hagyták változatlanul. A törpe házinyulak (mint pl. a hermelinnyúl) koponyájának alaphossza a legkisebb termetű, a dél-európai üregi nyulakéval azonos. E kicsiny termetű házinyulak kivételével mind a közepes, mind a nagy termetű házinyulak koponyáján feltűnő az arckoponya erőteljes fejlettsége az agykoponyáéhoz viszonyítva.

A fogazat azonos az üregi nyúléval.

Fogképlete: 2 0 3 3 3 3 0 2 = 28

Fogképlete: 1 0 2 3 3 2 0 1

Az újszülött nyúl 16 foggal jön a világra, de ezek közül csak a 4 metszőfog állandó, a többi tejfog. A fogváltás a nyúlfióka 18 napos korában kezdődik.

Testalkat

A házinyúl testalkata lényegében véve megőrizte a vad ősre, az üregi nyúlra jellemző sajátosságokat, de a részletek tekintetében sok a módosulás. Még leginkább üregi nyúlszerű a kis termetű, 1-1,5 kg-os hermelinnyúl, de minél nagyobb a testsúlya, annál jobban módosul a vad ős testalkata is. Dongásabb, hosszabb lesz az állat törzse, nagyobb és durvább a feje, hosszabbak-és igen gyakran kifejezetten lapátszerűek-a fülei. A lógó fül csak a házinyulak sajátsága, vad üregi nyulakon sohasem fordul elő. Az üregi nyúlhoz hasonlóan az elülső végtagon 5, a hátulsón 4 ujj van.

Hőháztartás

A házinyúl bőrét a bőr alatti kötőszövet nagyon lazán fűzi az alatta levő izomzathoz, s ezért bőre igen könnyen ráncolható. A laza bőr önmagától is könnyen képez ráncokat, ilyen bőrráncosodás a nőstény házinyulakon gyakori nyaklebernyeg vagy toka.

Háziállataink között a bőr verejtékmirigyeinek számában nagy különbségek vannak. A házinyúl bőrében nagyon kevés az izzadságmirigy. A verejtékezni csak kissé, vagy egyáltalán nem képes fajokban a párolgási hő leadás elsősorban a légutakon keresztül történik.

A verejtékezni képtelen nyulak nagy melegben a lihegéssel együtt járó fokozódó nyálelválasztást arra is használják, hogy a nyálukkal nedvesítsék be szőrzetüket.

Emésztőrendszer

Az állat táplálkozási szokásainak megfelelően alakult. Az elfogyasztott (kizárólag növényi) táplálékot így tudják a legjobban hasznosítani. Mivel a növények tápértéke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enniük, hogy igényeiket kielégítsék.

A nyúl emésztésének sajátosságai a testtömeghez képest nagy gyomorban és vakbélben lejátszódó, jellegzetes emésztési folyamatokra és lágybélsár-evésre (cekotrófia) vezethetők vissza.

12 hetes, táppal etetett növendéknyúl emésztőkészüléke (Lebas, 1986)

A 2,5-4,5 kg testtömegű nyúl emésztőcsatornájának hossza 4,5-5 m. A megrágott, nyállal elkevert takarmány a szájból a nyelőcsövön keresztül az együregű, összetett (többféle nyálkahártyával bélelt) gyomorba jut. A házinyúl gyomra a többi gazdasági állatfajjal összehasonlítva relatíve hatalmas, az emésztőcsatorna űrtartalmának 30-35 %-át teszi ki. Az előgyomorral rendelkező kérődzőket leszámítva, meghaladja a sertését és a lóét is. A másik, ugyancsak nagyméretű "tartállyal", a vakbéllel összehasonlítva, szopóskorban a gyomor, a növendék és a kifejlett állatokban a vakbél tömege a nagyobb. A szopósnyulak gyomrának méretére jellemző, hogy a napi egyszeri szopás alkalmával a testtömeg 1/6-át kitevő tejmennyiség felvételére képesek.

Az emésztőcsatorna egyes szakaszainak viszonylagos nagysága az egyes állatfajokban (A teljes emésztőrendszer űrtartalmának százalékában) (Portsmonth, 1972)

Állatfaj	Az emésztőrendszer részei (%)
	Gyomor	Vékonybél	Vakbél	Remese+végbél
Ló	9	30	16	45
Szarvasmarha	71	19	3	7
Sertés	29	33	6	32
Nyúl	34	11	49	6

A házinyúl faji sajátossága, hogy nem tud hányni. Másik jellemzője, hogy a gyomor pH-ja erősen savas. A szopósnyúl gyomrában a pH még 5-6 közötti; a választás után esik le 2 körüli (1,8-2,2) értékre. A gyomor pH süllyedésének sebessége a szilárd takarmányra való áttérés ütemétől függ, amit bizonyít, hogy a 42 napos korig csak tejen tartott nyulakban 6,9 pH-t mértek. Az alacsony pH-nak sterilizáló szerepe is van; a szájon át bejutó baktériumok és más mikroorganizmusok ilyen savas közegben elpusztulnak.

Az emésztőrendszer különböző szakaszában mért pH érték különböző állatfajokban (Smith, 1965 után)

Állatfaj	Az emésztőrendszer részei
	Gyomor	Vékonybél		Vakbél	Remese+végbél
		Duodenum	Ileium
Ló	5,4	6,7	7,9	7,0	7,4
Szarvasmarha	6,0	6,7	7,9	7,0	7,4
Sertés	4,3	6,0	7,5	6,3	6,8
Patkány	5,0	6,5	7,1	6,8	6,6
Tengeri malac	4,5	7,6	8,2	7,0	6,7
Nyúl	1,9	6,0	8,0	6,6	7,2

A pilorusnál kezdődő és a vakbél alapjánál végződő vékonybél (epés-, éh- és csípőbél) 3 m hosszú és 1 cm átmérőjű. Kémhatása, - a kezdeti szakaszt leszámítva - az epe és a hasnyálmirigy váladékai miatt kiegyenlített, enyhén lúgos (pH = 7,2-7,7). Tartalma - különösen a felső részen - folyékony, amelyet kb. 12 cm-es, csaknem üres részek szakítanak meg.

A vastagbél (vakbél, remesebél, végbél) legterjedelmesebb része a vakbél, amely "fermentációs tartályként" működik. A vékonybél és a remese egymáshoz közel (az alapi résznél) csatlakozik a vakbélhez, így egy elágazó zárt zsákhoz hasonlítható, amelyben a tartalom az alaptól a csúcs felé középen, majd vissza a fal mentén mozog, keveredik. A vakbél 40-45 cm (a féregnyúlvány, amely a sav-bázis egyensúly szabályozásában tölt be fontos szerepet, 13 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű). Nyúlban az emésztőcsatorna űrtartalmának 49 %-át teszi ki a vakbél, míg az ugyancsak "nagy vakbelű" lóban ez az érték 16 %. A mikróbás fermentáció következtében illó zsírsavak képződnek, erre vezethető vissza, hogy a pH-ja – részben a takarmány rosttartalmától függően - 6 körüli.

Az 1,5 m hosszú remesebél a 0,5 m hosszú gurdélyos proximális, az ezt követő rövid fusus colinak nevezett, a bélmozgást szabályozó remeseszakaszra és a sima disztális kolonra osztható. A gurdélyos rész fontos szerepet játszik a kemény és a lágy bélsár elkülönítésében.

A gyomor és a vakbél egymáshoz viszonyított aránya az életkorral változik. A szopósnyulaknál még viszonylag a gyomor a nagyobb, a növendékeknél és a kifejlett nyulaknál pedig már a vakbél. A takarmány energiatartalmának a hatását is megfigyelték. Az alacsony energiaszintű tápot evő nyulaknál a gyomor és tartalmának, a magas energiatartalmút fogyasztóknál a vakbél és tartalmának súlya megnő.

Emésztés szempontjából a csak tejet fogyasztó szopósnyúl és a szilárd takarmányt evő növendék- és kifejlett nyúl lényegesen különbözik egymástól. A nyúltej összetétele jelentősen eltér a takarmányétól, számottevően magasabb a zsír és alacsonyabb a szénhidrát tartalma. A tej emésztésére "berendezkedett" nyúlban a szilárd takarmány fogyasztására történő átmenet időszakában lecsökken a gyomor pH-ja, a hasnyálmirigy enzimtermelése megnő, kialakul a bélflóra, elkezdődik a cekotrofia.

Az elfogyasztott takarmány, az alapos rágás és a nyállal való elkeveredés után gyorsan a gyomorba jut. 3-6 órai itt tartózkodás során tejsavas erjedésen, majd a fehérjék sósav-pepszines emésztésen mennek át, és a gyomor erőteljes összehúzódása segítségével a vékonybélbe kerülnek. Az emésztés folyamán az epesavak, a hasnyálmirigy és a bélnedv enzimjei játszanak fontos szerepet. A könnyen lebomló részek a bélfalon keresztül a véráramba jutnak. A mintegy másfél óra alatt fel nem tárt anyagok a vakbélbe lépnek. A mikrobás emésztés során keletkező illó zsírsavak (főként ecetsav) a vastagbélből felszívódnak. A sok rostot tartalmazó kemény, golyós valódi bélsár végleg eltávozik a szervezetből, a fehérjében és vitaminokban gazdag lágy bélsarat pedig a nyúl ismét elfogyasztja.

A gyomortartalmon belül a táplálék és a cékotrof aránya a nap folyamán (Gidenne, 1986)

A lágy bélsár a vakbélből származik (cekotróf). A kis, lágy 5-10 bélsárgolyócskából összetapadt, szeder-, (málna)szerű cékotrof ürüléket (fürtöket) nyálkaburok veszi körül, és a kemény bélsárgolyónál nagyobb, 2-3-szor hosszabb. A lágy bélsarat a végbélnyílásban való megjelenésekor az állat "beszívja" a szájába, majd rágás nélkül lenyeli a gyomrába, ami ott golyócskákra esik szét, és keveredik a gyomortartalommal.

Alapvetően (50 %-ban) baktériumtestekből áll, összetétele lényegesen különbözik a kemény bélsárétól. Szárazanyagban és rostban szegényebb, fehérjében, vitaminokban - főleg B csoportbeliekben - és ásványi anyagokban gazdagabb. Ennek köszönhető, hogy a nyulaknak általában nincs szükségük B csoportbeli és K-vitaminra. A lágy bélsarat ezért vitaminbélsárnak is szokták nevezni. A cékotrof termelődése a szilárd takarmányra való áttéréssel (3 hetes kortól) veszi kezdetét.

A cekotrofiának ugyanakkor nincs szerepe a rost emésztésében, mert a rost a kemény bélsárral távozik, nem kerül vissza a vakbélbe.

Érzékszervek

Az érzékelés: Pár napos korban a bőridegek még annyira fejletlenek, hogy alig képesek fájdalmat jelezni, csaknem érzéketlenek. Az idegrendszer érzékenysége az egyedfejlődés folyamán alakul ki, ezért az állat születéskor rendkívül közömbös a külvilági ingerekkel szemben. A szopási ingert is csak az váltja ki, ha mocorgás közben az anya csecse a szájához ér. Ha ez nem történne meg, akkor hang nélkül éhen pusztulna.

Látás

A vizuális csatornán keresztül főleg a testtartások és a színek változásával kommunikálnak az állatok. A vizuális jelzések csak egyenes irányban továbbíthatók. Az állatok a vizuális jelzéseket főleg személyes jellegű, rövid távú kommunikálásra használják. A nyúl zsákmányállat, ennek megfelelően alakult a látása is. Szemei a fej oldalán találhatók. Ezáltal látószöge 360 °, sőt még a légtérben zajló dolgokat is érzékeli, (így kivédheti a ragadozó madarak támadásait). Ezért mindig ügyeljünk, hogy milyen sebességgel közeledünk nyulunkhoz, mivel nagyon könnyen kiválthatjuk belőle a menekülési reflexet.

A nyúl távollátó, tehát közelre kevésbé lát jól. Szürkületben kitűnően lát (ilyenkor aktív), viszont az erős fény elvakítja.

Szem előtt kell tartani, hogy a legtöbb nyuszi fél a sötétben (ez alatt teljes sötétséget értek). Megfigyeltem, hogy ha kedvencünket teljesen zárt helyen tartjuk éjszakánként, rettenetes lármával adja tudtunkra nemtetszését. (Sok helyen elfogadott a nyúl dobozban tartása). Mikor kiengedjük sietve a gazdi menedéket nyújtó kezei közé szalad. Ha azonban éjszakára ketrecben vagy olyan alkalmatosságban helyezzük el, melyből kilát, problémamentes lesz az esténk.

Hallás

Mint az előbb említettük, a nyúl zsákmányállat, ennek következtében rendkívül jó a hallása. Mivel látószögük igen nagy, ezért nem kell feltétlenül az inger irányába fordulniuk ahhoz, hogy lássanak. Gyakran csak a fülüket fordítják a "forrás" felé, ezzel jelezve figyelmüket. Hallásuk sokkal jobb, mint az emberé. Ezt tartsuk szem előtt mikor a nyuszi helyét választjuk ki. Csendes helyet keressünk neki a lakásban.

Szaglás

Fajtársak, ha találkoznak, először megszaglásszák egymást. Ezzel magukban "besorolják" a másikat. A közhiedelemben a nyúl azért mozgatja fel-le az orrát, hogy megakadályozza állandóan növő fogainak túlnövését. Ez nem igaz. Az orrmozgás a szaglást segíti, ettől olyan kitűnő a szaglásuk.

Tapintás

A nyuszi bajusza a térérzékeléshez szükséges. Ezáltal meg tudja állapítani a környezetében levő tárgyak hozzá való távolságát. Ha ezt megszüntetnénk (ami persze tilos), állatkánk tájékozódó képessége igencsak megromlana, folyton a környezetében levő tárgyaknak ütközne.

Ízlelés

A négy alap ízt hozzánk hasonlóan a nyulak is meg tudják különböztetni. Ízlésük azonban más, nem zavarja őket, ha valami nagyon sós vagy keserű. Az édeset rendkívül szeretik, ezért előszeretettel fogyasztják a csokoládét és a kekszet is. De akármennyire is rajong kedvencünk ezekért a mennyei finomságokért az ő szervezetére ez káros. Ezért inkább kedveskedjünk nekik egy szép salátalevéllel, vagy egy szelet almával.

A négy alap íz megkülönböztetésén túl a nyúl nem érzékeli pl. a csípős ízt. Vigyázzunk, ha esetleg nyuszinknak paprikát adunk (amit rendkívül kedvelnek), hogy az ne legyen csípős. Mivel állatkánk viselkedésében nem fogunk változást észlelni, ő ugyanolyan hévvel fogja megenni mind a csípős, mind az édes paprikát, de nyálkahártyájának az egyáltalán nem tesz jót. Ezzel szemben, ha vöröshagyma darabot kap, az abban levő antioxidáns belőle is kiváltja az ismert reakciókat. Ő nem könnyezni fog, hanem hevesen dörzsölgeti az orrát. Ettől függetlenül a zöldhagyma végét kedvencünk elfogyaszthatja, de ezt is csak mértékkel.

Oldal: A Nyúl jellemzői
Német óriás nyulaim - © 2008 - 2024 - nemetoriasnyulaim.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat